11 tény Bhutánról – ahol nincsenek hajléktalanok és az orvosi ellátás ingyenes

Ez az India és Kína között található festői kis ország egészen 1974-ig nem fogadott turistákat. Ma már bárki ellátogathat Bhutánba, ám sok formalitásnak kell megfelelnie, arról nem is beszélve, hogy rengeteg pénz szükséges hozzá. Bár az ország királya megnyitotta a kaput a turisták előtt, mégis minden lehetséges módon igyekszik megvédeni országát a turisták megszállásától. Posztunkban most összegyűjtöttünk néhány izgalmas tényt erről a nem mindennapi országról, s annak életéről és kultúrájáról.

 

Nem volt TV és internet.

Hivatalosan 1999-ig volt betiltva a televízió és az internet az országban, majd amikor a modern technika nyomása miatt már tarthatatlan volt a helyzet, Bhután királya eltörölte a törvényt és megnyitotta az utat a lakosság modernizálódása felé. Érdekesség: Bhután volt az utolsó ország a világon, ahol televíziót kezdtek használni az emberek.

Nincsenek hajléktalanok.

Bhutánban nincsenek emberek az utcán. Ha valaki elveszti az otthonát, akkor a királyhoz kell fordulnia, aki vagy földet oszt neki, amelyre házat épít, vagy olyan mezőgazdasági tevékenységet oszt ki neki, ahol alapból fedél jár a feje fölé a munkájáért.

Ingyenes orvosi ellátás.

Az ország minden lakójának joga van az ingyenes orvosi ellátáshoz. Érdekesség: Bhutánban a hagyományos és modern gyógyászatot egyformán használják, a páciensek pedig maguk dönthetik el, hogy melyik kezelési módot szeretnék igénybe venni.

Nemzeti dress-code.

Bhután népe hagyományos ruhákat visel. Ez a férfiak esetében térdig érő ingeket, míg a nőknél földig érő ruhákat jelent. Érdekesség: a személyek társadalmi státusza és hovatartozása határozza meg a sál színét, ami a bal vállukon van átkötve. A közönséges polgárok fehér sálat, a nemesek és szerzetesek sárgát viselnek.

Tilos a dohányzás.

Bhután királya hozott egy törvényt, amely megtiltja a dohánytermékek termesztését és kereskedelmét az országban. Dohányterméket vásárolni tehát itt lehetetlen, azoknak a turistáknak pedig, akik mégis szeretnének magukkal cigarettát hozni az országba, hatalmas díjakat kell megfizetniük.

Állatok és a természet tiszteletben tartása.

Az ország nagyon aggódik az állat- és növényvilág miatt, ezért különös figyelmet fordítanak például a fák ültetésére. Érdekesség: 2015-ben Bhutánban világrekordot állítottak fel – a lakosok egy óra alatt mintegy 50 ezer fát ültettek el.

Komplikált turizmus.

Bár mint azt már korábban említettük, Bhután királya megnyitotta az országhatárokat a turisták számára, mégsem engedi, hogy elárasszák országát a nagyvilágból érkező kíváncsi látogatók. Bhutánba csak és kizárólag turisztikai csoportokon keresztül lehet bejutni, ráadásul minden dokumentumot és vízumot egyetlen, az állam által kijelölt cég kezeli. A belépési engedély megszerzéséhez minden költséget előre kell megfizetni: repülőjegy, szálloda, díjak és jutalékok, vízum, biztosítás, stb.

Az országon belüli utazás csak az utazásszervező segítségével lehetséges – nem szállhatunk buszra és utazhatunk el oda, ahová kedvünk tartja. Bhután ettől függetlenül számos programmal várja a turistákat, aminek a napi díja átlagosan 250 dollárba kerül. ( +/- 72 150 HUF )

Az ország területén egyébként csak egy légitársaság működik, ez bonyolít le minden szállítást. A szállodai szobák árait az állam állapítja meg, és csak úgy mint a világ más pontjain, itt is válogathatunk az egyszerű, szerény szállodai szobák és az 5 csillagos kiszolgálás között.

A tulajdon öröklésének hagyománya.

Bhutánban tisztelik és nagyra becsülik a nőket. Ennek egyik legkézenfekvőbb bizonyítéka az ország sajátos öröklés-politikája. Más országoktól eltérően itt az elhunyt személyek tulajdonai nem annak fiára, hanem legidősebb lányára szállnak át. Ez általában a házat, a szarvasmarhát vagy a földet jelenti.

Az ökológia mindennél fontosabb.

Az egész világon népszerű jelenséggé vált a termékek „bio” megjelölése. Bhutánban nincs ilyen probléma: a vegyi műtrágyák behozatala és használata például szigorúan tilos, ezért az országban termesztett termékek teljesen természetesek.

Közlekedés.

Bhután fővárosában egyetlen közlekedési lámpa sem található. Ez nem probléma és nem zavarja a közrendet. A rendőrök kézjelzésekkel vagy útburkolati jelek segítségével irányítják a forgalmat.

Mézeskalács-házak a valóságban.

A bhutáni lakosok szeretik festegetni és különböző mintákkal díszíteni otthonaikat. Elsősorban madarak, állatok és egyéb motívumok segítségével, amitől nagyon színesek és ünnepiek az ottani épületek.

Egy hagyományos ház egyébként egy 3 emeletes kis épület. Az alsó szint a szarvasmarhák számára van fenntartva, a másodikon a nappali található, a harmadikon pedig a szénát szárítják és tárolják.

A sok szigorú szabály és tilalom ellenére Bhutánban nagyon boldog, mosolygós emberekkel találkozhatunk, nem meglepő módon pedig a turisták is egyre kíváncsibbak erre a titokzatos, elszigetelt kis országra.

Via